Életmód

Lusták vagyunk, vagy csak kényelmesek?

Lusták vagyunk, vagy csak kényelmesek?

Egyik nap láttam a tévében egy filmet, amelyben mindent számítógépen, okos telefonon, GPS-en intéznek. Nos, a filmben vírus támadta meg a gépeket, így azokat le kellett kapcsolni, amíg megtalálják a vírus okozóját és természetesen, a gépeket vírustalanítják.

A nyomozóknak ki osztottak hagyományos telefonokat, GPS helyett térképen keresték meg a megadott címet, könyveket néztek a számítógép helyett, fényképezőgépet használtak az okos telefonok fényképező tudása helyett. Az emberek teljesen leblokkoltak, hiszen teljesen el szoktak a régi, hagyományos eszközöktől.

Mi is így vagyunk. Ha valamit számolni kell, nem használjuk a fejünket, hanem elő vesszük a számológépet, a telefon ezen alkalmazását és ki számoljuk. Nem nagy számokról beszélek, már 1-2 jegyű számokat is inkább ezzel oldjuk meg. Pedig annak idején, én, az én korosztályom még fejben, illetve nagyobb számokat papírra írva adtuk össze, osztottunk, szoroztunk. Akkor még nem volt számológép. Gyermekeimnek már meg volt engedve az iskolában a számológép használata.

Közlekedésben is térképet használtunk és a jó öreg tájékozódó képességünket, vagyis megfigyeltük merről jöttünk, esetleg tudtuk merre van a Duna például, és ha az mentén megyünk, célba érünk, például Budapestre akár. Most már GPS-t, vagy okos telefonunkat használjuk, legtöbb esetben nem tudunk térképet olvasni.

Telefonálás, internethasználat. Nem olvasunk könyvet, újságot, inkább „felmegyünk” a netre és ott olvassuk el a híreket, vagy bekapcsoljuk az e-könyv alkalmazást és meghallgatjuk kedvenc könyvünket.

Lustaságból, vagy kényelemből tesszük? Esetleg azért, mert állandóan sietünk? Nincs időnk semmire? Valószínű. Pedig jó lenne kicsit lassítani. Jó lenne, ha a telefonunk böngészése helyett elő vennénk a polcról rég elfeledett könyveinket, megvennénk az újságosnál az aktuális hírlapot. Lassan elfelejtjük használni az agyunkat.

Share this post

11 comments

  1. Greetings from Los
    angeles! I?m bored at work so I decided to browse your blog on my iphone during lunch break.
    I enjoy the knowledge you provide here and can?t wait to
    take a look when I get home. https://inveska.ca/

  2. I am really impressed with your writing skills and also with the layout on your blog.
    Is this a paid theme or did you modify it yourself?

    Either way keep up the excellent quality writing, it’s rare to see a nice blog like this one nowadays.

    1. Köszönöm. Nem fizetett téma, az egész blog saját téma, olvasói hozzászólásokkal.

  3. Milyen igazad van. Valóban nem használjuk a fejünket. Én is láttam a filmet, a napokban ismételték az egyik csatornán és ledöbbentem. Térképet már mi sem ismerjük, nemhogy a gyerekeink. Ha egy címet kell megkeresni, akkor megyünk a GPS után, ahelyett, hogy a térképet néznénk. Igaz, a térképeket nem frissítik olyan gyakran, de nagyjából azért az alapján is oda lehet találni. Tudok olyanról, hogy a GPS után ment Németországból Svájcba, mire úgy gondolták, hogy már túl sokat autóztak. Kiderült, már Franciaországban jártak. Volt olyan, hogy a GPS bele vitte az autóvezetőt az árokba. Én is jártam így, a GPS közölte, hogy forduljak balra. Igen ám, de ott járdaszegély, főközlekedési út volt, a balra fordulási lehetőség pedig még 1 km-rel távolabb.
    Leszoktunk az újság és könyvolvasásról. Gyermekeink a játékhoz az internetet, telefont használják. Ha nincs kéznél, nem találják fel magukat, nem tudnak játszani. Pedig annak idején mi még ország-városoztunk is papír nélkül, fejben. Modern világ, miközben éppen azt nem használjuk, amit kellene. Az eszünket.

Comments are closed.