Lehetnek barátok a kollégák, munkatársak?
Sokszor úgy gondoljuk, barátokká váltunk az évek során. Vagy tévedünk? Ha túl sokáig dolgoznak együtt és hasonló az életkoruk, érdeklődési körük, gondolkodásmódjuk, akkor esetleg van rá esély. Lehet, csak azért baráti a viszonyunk, mert a másiknak szüksége van a tudásunkra, a segítőkészségünkre, az empátiánkra, tanácsainkra? Legtöbbször ez csak akkor derül ki, amikor valami okból külön válnak útjaink.
Nem ritka, hogy munkatársként együtt megyünk el szórakozni, nagyjából közös a baráti körünk, ugyanazt a filmet nézzük a moziban, tévében. Mi lesz, ha másik munkahelyet találunk, vagy munkatársunk fog máshol dolgozni? Megmarad a barátság?
Hazugság, szégyen?
Egy példa. Megszűnt munkahely, mindenki máshová kerül, egyiknek, nevezzük Katinak, sikerül új munkahelyet találni, nekem nem volt ilyen szerencsém. Kati sírdogál az utolsó nap “mi lesz velem nélküled”, közben tudja, holnap ő már másik munkahelyen fog dolgozni, de nem árulja el még a sírdogálás tárgyának sem.
Idő telik, többször próbálok beszélgetni a közösségi oldalon, de… Le vagyok rázva “mennem kell a tesómmal kávézni”, vagy csak simán nem válaszol a jó szándékú baráti kérdésekre, elkerüli a válaszokat. Viszont egyszer sem kérdezi meg hogy vagyok, találtam-e már munkahelyet. Végül feladom. Maradnak az évi születés- és névnapi rövid megköszöntések.
Ő barát volt?
Nem. Csak szükségből volt ilyen a viszonyunk. Szükség volt arra, hogy meghallgassam párkapcsolati problémáját, otthoni-családi bánatait, örömeit. Ő viszont soha nem volt kíváncsi senki mondanivalójára. Soha végig nem hallgatta mit szeretnék mondani, mi a véleményem. Nem érdekelte.
Van-e tanulság? Mindenki maga dönti el, barátként, vagy munkatársként viselkedik-e. Észre vesszük-e, hogy a másik nem úgy viszonyul hozzánk, ahogy mi? Mit gondoltok?
Nem régen, egy régi munkatársam temetésén voltam. Találkoztam a volt kollégákkal. Munkatársnőm, akiről fent írtam, köszönés mellé csak annyit kérdezett, hogy a férjem nem jött? Igaz, temetésen voltunk, de amíg nem kezdődik el a szertartás, az emberek, főleg ha régen találkoztak, halkan beszélgetni szoktak. Hiszen a családdal, ismerősökkel legtöbbször esküvőn, vagy temetésen találkozunk. Mivel ő a válaszom után elfordult, kissé mögéje álltam és nem szóltam hozzá. Ennyi volt a barátságnak hitt munkatársi kapcsolat.